„ Találjuk ki Magyarországot ! ” ( Hankis Elemér)
Most tájékoztatlak benneteket, milyen Magyarországot talált ki Nektek a politikai elit, egyik-másik oldala, vagyis a baloldal és a jobboldal.
Most következik a politikai eszmék zűrzavaros halmazából kihámozott két fő irány bemutatása, mindenféle minősítés és vélemény nyilvánítás nélkül.
Az első neve legyen: Realista Elfogadó Társadalom.
A mási neve legyen: Szuverénista Küzdő Társadalom.
A napi politizálás során homályba vész a pártok, vagy úgy is mondhatnánk politikai oldalak, klánok, törzsek, irányzatok valódi társadalom képe.
Nem árulják el igazi szándékukat, csúsztatnak, burkoltan fogalmaznak. Gondos elemzéssel azonban bármelyik oldal besorolható a két fő irány valamelyikébe.
Én azonban segítek egy leegyszerűsített nézőpont kialakításában.
A Realista Elfogadó Társadalom szerint tudomásul kell vennünk a valóságos politikai hatalmi erőviszonyokat. El kell fogadnunk, hogy a hatalmi erőtereknek meg kell felelnünk, azon belül kell Magyarországot társadalmilag berendezni.
Azaz kell egy vezető réteg, amely együtt működik a mindenkori hatalmi tömb elitjével. Kell tehát egy vezető réteg, amely együttműködik ha kell, azaz kellett Moszkvával, Brüsszelel, Washingtonnal, IMF-vel, NATO-val, bárkivel, aki a Magyarország felett hatalomként manifesztálódik. Ez a réteg irányítsa Magyarországot oly módon, hogy próbáljon az ország érdekében politizálni. Ilyen volt például a Kádár-korszakban a háztáji gazdálkodás kiharcolása. Kádár kiharcolta Moszkvában, hogy a dolgozó emberek termelhessenek egy hold földön élelmiszert maguknak. „ A munka társadalma kiharcolta a munkát, hogy legyen mit enni az embereknek.” Az emberek hálásak voltak Kádár humanizmusáért, hogy elintézte Moszkvában az önálló munkát. Van is mítosza Kádár Jánosnak illetőleg a Kádár-korszaknak, hogy dolgozhattunk rendesen.
Most azonban nem Moszkvába kell menni elintézni ezt-azt, hanem több helyre is. A hatalmi központok elhelyezkedése és szándékai nem világosak. Túl sok a főnök. Brüsszel, Washington, Berlin, Párizs, IMF, EU, NATO, mind-mind hatalmi központ. Nem teljesen világos előttünk, hogyan működik ez a népes főnökség, melyikhez hogyan kell igazodnunk?
A Realista Elfogadó Elit azonban
ezt tudja. Tudják ki a főnök, kire kell hallgatnunk, mit kell csinálnunk itthon Magyarországon,
és így megnyugodhatunk, jól képviselnek minket a hatalmi tömbökben. Bármit tesz bármivel, ez a politika, még ha kellemetlen is, káros, vagy felháborító, azt fogadjuk el, mert annak biztosan jó oka van. Így leszünk jóban a hatalmi tömbökkel. Ne háborogjunk, dolgozzunk, a saját ügyünkkel foglalkozzunk. A politikát bízzuk a politikusokra. Ők a beavatottak, az informáltak, szakemberek, okosak, stb. Tehát ne politizáljatok, mert nem illik.
A Realista Elfogadó Elit szerint az a normális társadalom, ahol a túlnyomó többség alkalmazott, azaz munkás, hivatalnok, katona, rendőr, …….tehát irányított dolgozó. A hatalmi elit mindent tudó rétegén kívül vannak még megtűrt, önálló emberek, kisvállalkozók, szabad foglalkozásúak is, de ezek társadalmi súlya csekélynek kell lenni, mert nagyon hajlamosak a hőbörgésre, nacionalizmusra, álmodozásra, lázításra.
A lényeg az egy normális társadalomban, hogy legyen majdnem mindenki becsületes alkalmazott, vagy nyugdíjas, vagy gyerek és bízzák a hatalmi elitre magukat és az ország sorsát. Béke legyen, elfogadás, tolerancia, mosoly, és elégedettség. Ez az egyik politikai oldal társadalmi eszméje. Ez az oldal, illetve ennek az elitje ilyennek találta ki Magyarországot.
A Szuverénista Küzdő Társadalom a másik oldal.
Ez a társadalmi kép azt tartalmazza, hogy a hatalmi tömbökkel szemben őrizzük meg a tartásunkat, érdekeinket, amennyire lehet küzdjünk ezekért.
Azt tartja ez az oldal, hogy a történelemben is csak az ért el sikereket, aki megküzdött értük. Tehát ne adjuk meg magunkat, küzdjünk az érdekeinkért.
A társadalom fejlődéséhez az erőket kell fölszabadítani. Minél több ember legyen tulajdonos, vállalkozó, önálló egzisztencia, illetve olyan szakmai tudás birtokosa, amely hasznos-piacképes. A társadalom tehát strukturált legyen, a fejlődőképes emberek, vállalkozások menjenek előre, húzzák maguk után a lemaradókat. A húzóerőket kell erősíteni, békén hagyni, dicsérni, akár biztatni, hogy még többet tudjanak húzni, másokat is.
Azt mondják, az egészséges társadalom a húzóerőkre támaszkodik, arra építi a jövőjét, a sorsát.
Az én véleményem szerint bármelyi politikai szándék, tett, vagy eszme besorolható e két meghatározás valamelyikébe.
Felhívom a figyelmeteket arra a helyzetre, amely jól megmondja hol tartunk, tehát hova süllyedtünk le és honnan kell kiutat találnunk.
A Magyar GDP, azaz a Nemzet Termelési Értéke az EU átlagának 60%-a. Ezzel szemben a magyar átlagbér az EU átlagának 37%-a.
Hol van a hiányzó 23%?
Ez a hiány az ország összes problémájának az okozója. Emiatt van 1,5 millió mélyszegény, 4 millió szegény, nyomorgó nyugdíjasok, és megalázóan alulfizetett egymillió képzett szakember, stb.
A hiányzó 23% pont mellett vegyétek tudomásul, hogy évente kb 20 milliárd Euro dézsmát fizetünk külföldre. Ezért fontos Magyarország a fentiekben felsorolt főnökségnek, mert innen évente 20 milliárd, vagy még több dézsmát lehet szedni.
Vegyétek figyelembe azt is, hogy a termelő potenciálunkat, tulajdonunkat eladtuk a külföldnek, így alig maradt valamink.
Magas a munkanélküliség?!
Hiszen eladtátok a munkahelyeteket külföldieknek! Kérjétek számon ezektől a tulajdonosoktól a munkahelyek növelését.
Az elmúlt 23 évben egymillió munkahely szűnt meg, emellett 2004-ben aláírtátok, hogy mi mindent nem termelünk, amit addig termeltünk. Milyen munkahelyeket akartok teremteni? Mit akartok termelni?
Ezen gondolkodjatok. A politikai eseményeket úgy nézzétek, értelmezzétek, ki melyik társadalom megvalósítására „gyúr”!