Panaszok és betegségek

Akinek tartós vagy gyakran visszatérô panasza, tünete, illetve kóros labor-eredménye van – az beteg! A beteget pedig meg kell vizsgálni!Ez érvényes a magas koleszterinszintre is, de a vizsgálat itt sem szorítkozhat csupán vérvételekre, hanem vizsgálni szükséges a koleszterinszintet befolyásoló egyéb muködéseket is!

Számos panasz és betegség említésre került már a korábbiakban, ezért ezek újbóli megismétlésétôl eltekintek még akkor is, ha nem összefoglalóan, hanem szétszórtan, a megfelelô muködés kapcsán esett róla szó. Kivételt ez alól a rosszindulatú daganatos betegségek étrendi „kezelése” képez.

A daganatok kialakulásában egyre inkább a szabad gyökök képzôdését is felelôssé teszik, ezért azon ételek-italok bôséges fogyasztása ajánlható, melyek sok antioxidáns anyagot tartalmaznak. Ezek közé sorolható mindenképp a tojás is, nemcsak a zöldség(levek) (sárgarépa-, sütôtök-, cékla[lé] stb.), mely utóbbiaknál a minél színesebbet, illetve sötétebb színut tartják hatékonyabbnak. A daganatos betegségek megelôzésében szerepük elfogadottnak tekinthetô, viszont kérdéses, hogy a már meglévô, kialakult betegségben mennyire hatékonyak – de mert nem ártalmasak, kiegészítô (!) „kezelésként” is szóba jönnek.

Az emésztôrendszer (és így az anyagcsere) jó muködése viszont a szervezet többirányú védekezô-rendszerét is jól muködôvé teszi, ezért különösen fontos a jó étkezéssel támogatni e funkciókat. S mivel a tojás (még fogyasztható mennyiségét tekintve) a leghatékonyabban muködteti az emésztôrendszert, ráadásul számos szabad gyököt hatástalanító antioxidánst tartalmaz, ezért másnaponkénti fogyasztása különösen ajánlható.

A daganat-ellenes gyógyszerek, a kemoterápiás szerek súlyos sejtmérgek, melyek a szervezet szinte minden sejtjére hatnak. Ezért a máj méregtelenítô funkciója igyekszik mielôbb eltávolítani a szervezetbôl a már fölöslegessé váló „mérget”, mely nagymérvu epeelválasztásra készteti. Ennek következtében a gyorsan telôdô és ezért nagyra „növô” epehólyag feszülése hányingert, esetleg hányást okoz, fôleg akkor, ha az epehólyagot megelôzôen nem ürítjük ki. Az eddigi, bár kis számú vizsgálat alapján a megelôzô, minél teljesebb epehólyag- ürülést követô kemoterápiás kezelés kivédi a hányinger és hányás fölléptét, a kezelés utáni újabb, nagymértéku epehólyag-összehúzódás pedig a rossz közérzetet is. (A teljesen kiürült epehólyag a kemoterápiás kezelés kezdetétôl számított három óra múltán már a normálisnál jóval nagyobb térfogatú – és az epével kiválasztott gyógyszernek már nincs daganat-ellenes hatása, de a szervezetben maradva akár napokig tartó rossz közérzetet okoz.)

A máj-eperendszer csökkent muködésének a (normalizálásig történô!) fokozása, azaz az epehólyag minél teljesebb, naponkénti kiürítése heveny gyulladásos epehólyag- és epeút-betegségeknél és kicsi (1 cm alatti!) epeköveknél tilos! – viszont az idült gyulladásoknál szükséges: tehát a krónikus epebetegségeknél a zsírszegény diéta fölösleges és ártalmas is.

Végezetül: a túlsúlyosak és elhízottak is potenciális betegnek tekintendôk, azaz ha még nincs is szervi elváltozásuk, majd lesz. Ezért a fogyókúrákkal kapcsolatosan megjegyzendô: a drasztikus ételmegvonás nem eredményezhet tartós fogyást. A szervezet másként reagál a nagyon kevés vagy teljesen megvont étkezésre, mint a csak kevéssé csökkentett kalóriákra – hasonlatosan a hétvégére bevásárló háziasszonyhoz, aki másként gazdálkodik kevés pénzbôl, mint tele pénztárcából. Ma már egyetlen fogyókúra sem megy 1200 kalória alá, de egy 1500 kalória körüli étrend – ami már betartható –, mely az emésztôrendszeri muködésnek megfelelôen összeállított táplálékból áll (sok zöldséggel és alacsony kalóriatartalmú gyümölccsel), tartós fogyást eredményez.

Előző oldalKövetkező oldal