A koleszterin szerkezete és a belőle képződő fontos vegyületek

A koleszterin minden állati (és emberi) szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület, hiánya az élettel összeegyeztethetetlen. Emiatt szinte minden sejt képes két szénatomos egységekbôl összerakni a négy gyűrűbôl és oldalláncból álló molekulát, ami a táplálékkal való bevitelét nem teszi elengedhetetlenül szükségessé.

A szigorú vegetáriánus étrenden élôk a táplálékkal nem vesznek föl koleszterint – amit csak az állati eredetű élelmek tartalmaznak –, ezért szervezetük rakja össze apró egységekbôl, elegendô mennyiségben. E szintézishez rendkívül sok energiát használnak el, ezért is jelent ritka kivételt a túlsúlyos vegetáriánus (Ebbôl a megfontolásból erednek a csak zöldséget és gyümölcsöt engedélyezô fogyókúrás étrendek, melyeknek kalóriatartalma is alacsony.) Nyilvánvalóan az ilyen – de bármiféle – egysíkú táplálkozás veszélyeket is rejt magában, aminek egyik tényezôjeként gyakorta emlegetik az elpazarlódó s így más, szükséges anyagcsere-folyamatokra szűkösen jutó kalóriákat.

A koleszterinszintézis apró részletei is jól ismertek, s ennek eredményeként nyílt meg a lehetôség a természetes koleszterinképzés gyógyszeres gátlására. S bár már akkor várható volt, hogy a természetes anyagcsere-folyamatba való beavatkozás súlyos következményeket von(hat) maga után, ennek ellenére a vér koleszterinszintjének – az addig használatos, más támadáspontú gyógyszerekhez képest – aránylag jelentôs csökkenését eredményezô vegyületcsoport használatát széleskörűen bevezették. Errôl és a koleszterinszintet befolyásoló egyéb tényezôkrôl a késôbbiekben lesz majd szó, de elôtte lássuk még a koleszterin szerepét és a belôle képzôdô fontos vegyületeket, hiszen az emberi szervezet normális működéséhez a koleszterinre szükség van!

A négy gyűrűbôl ily módon összeálló formáció a szteránváz, melyhez az oldalláncon kívül különbözô gyökök kapcsolódhatnak. A kiindulási vegyület a koleszterin, amelybôl a szervek – néha csak minimális változtatással – egymástól egészen eltérô hatású anyagokat hoznak létre, melyeket gyűjtônéven szteroid vegyületekként foglalnak egy csoportba. Ezek közé tartoznak a nemi és mellékvesekéreg-hormonok, a D3- vitamin és az epesavak.

Elôanyaga tehát számos fontos, a szervezet működését szabályzó hormonnak:

A petefészekben képzôdnek koleszterinbôl a perifériás nôi nemi hormonok: a tüszô- (ösztrogének) és a sárgatesthormonok (progeszteron), melyek a nôi nemi működések szabályozását végzik; a herében pedig a férfihormon, a tesztoszteron, melynek származékai, az anabolikus szteroidok az izomnövekedést is fokozzák. (Ez utóbbiak mesterséges vegyületei alkotják a tiltott doppingszerek nagy csoportját.) A szteránvázas rendszer egészének vagy bármely részének anyagcserezavara okozhatja a saját, természetes anabolikus hormonjainknak alacsonyabb szintjét, és ebbôl természetszerűleg következik, hogy ennek a zavarnak a kijavításával, a hormonszint normalizálásával egyben nem tiltott, „természetes doppingolás” végezhetô, igencsak hatékonyan!

A mellékvesekéreg koleszterinbôl állítja elô a szénhidrátforgalomban és általában az anyagcserében fontos szerepet játszó, mégis inkább gyulladáscsökkentô hatása miatt széleskörűen ismert kortizol-csoportot (ismertebb gyógyszerek: Prednisolon, Metipred, Medrol, Cortison, Di-Adreson, Oradexon – fôleg autoimmun és [ízületi] gyulladásos, valamint allergiás [asztmás] betegségekben használatosak).

Ugyancsak a mellékvesekéregben képzôdik a só- és vízháztartást szabályzó szteroid, az aldoszteron, mely a szervezet nátrium- és káliumforgalmának irányításával fejti ki hatását.

A bôrben a nap ultraibolya sugarai – a szteránváz második gyűrűjének „kinyitásával” – alakítják át a koleszterint D3-vitaminná, amit vitaminként ismerünk és nevezünk, miközben valójában szteroid-hormon, melynek hatékony alakja a májon át végül a vesében képzôdik.

A koleszterinbôl képzôdô vegyületek utolsó, de ez elôbbieknél nemkevésbé fontos csoportját az epesavak alkotják, melyek a máj működése révén keletkeznek, és saját jelentôs szerepükön túlmenôen a koleszterin „lebontásának” egyetlen lehetséges biokémiai útját jelentik.

Előző oldalKövetkező oldal