ElőszóAz elmúlt évtizedekben tucatszám jelentek meg könyvek a
táplálkozásról és a legkülönfélébb diétákról, de szó sem esik
egyikben sem arról, hogy szervezetünk hogyan reagál a lenyelt
ételre? mitôl indul meg (ha egyáltalán megindul!) az
emésztés? a táplálék-átalakítás sikere, tökéletessége mitôl
függ? Ezek figyelmen kívül hagyása, azaz ételeinknek csupán
táp(anyag)ként való fölfogása a táplálkozástudományt puszta
„táp”-tanná fokozta le.
Nem mindegy ugyanis, hogy mit és mennyit eszünk, de
nem mindegy az sem, hogy mikor, hiszen a tápcsatorna működése
határozott napszaki ingadozást mutat.
Ami viszont mindegy: hogy mit mivel eszünk – néhány nagyon
ritka kivételtôl eltekintve. Gyakorta találkozni – fôleg
természetgyógyászok írásaiban – olyasmivel, hogy ne együnk
ezt ezzel, azt meg amazzal, de ez a tápcsatorna működésének
nemismerésérôl árulkodik. Nem várható el ugyanis az évezredek
során kialakult emberi szervezettôl, hogy az éppen aktuális
diétás divat szerint működjék, mert nem is képes aszerint
működni, bármily hihetônek tűnô magyarázat próbálja is ezt
elfogadtatni.
Akkor viszont étkezésünket kell az emésztôrendszer
működéséhez igazítanunk! – s akkor a jól működô emésztés
nemcsak ételeink összetevôinek egészen kiváló hasznosulását
biztosítja, hanem gondoskodik arról is, hogy a gyomorégés,
a puffadás, a székrekedés kiiktatódjék a panaszok sorából.
S hogyan tegyük ezt? Errôl szól elsôdlegesen ez a könyv,
de emellett egy másik hiányt is pótolni szándékszik.
Jó kétszáz éve már, hogy magyar orvos utoljára érdemben
írt a tojásról – leszámítva a két éve megjelent kis füzetkémet
–, így föltételezhetô, hogy honi kollégáim, s így a lakosság sincs bôvében információknak legértékesebb ételünkrôl.
A tojás táplálékként való fogyasztása vélhetôen megelôzi
az ember megjelenését a Földön, hiszen az állatvilág számos
fajának gyakori és fontos eledele. Az ember kezdetben
csak gyűjtögeti, összeszedi a vadmadarak tojásait, mint a
legkönnyebben elérhetô állati eredetű, nagy tápértékű élelmet
– ahogy ezt tették még a századfordulón is hazánk lápos
vidékein vagy az Alföldön a tojásgyűjtésrôl híres pákászok
–, mígnem aztán háziasítja az indiai dzsungeltyúkot,
hogy a tojás szinte önként kínálkozó étel legyen. S miközben
a leggyakrabban fogyasztott fehérje-tartalmú táplálékunkká
vált, lassan elfelejtkezünk a tojás eredeti szerepérôl,
azaz arról, hogy elsôdlegesen fajtájának szaporodását
szolgálja.
Érdemes tehát elôbb e szempontból szemügyre venni a tojást,
s akkor olyan kérdésekre is választ kaphatunk, melyek
nap mint nap fölmerülnek tojásvásárlás során, mint pl.: a fehér
vagy a barna héjú jobb-e, a sötétebb sárgájú értékesebb-e,
ehetô-e (még) a zöldes vagy narancs-árnyalatú sárgája, vagy
hogy mennyire kell vagy kell-e egyáltalán félnünk a tyúktojáseredetű
Salmonella-fertôzéstôl?
De ugyancsak a tojás elsôdleges funkciójával függ össze
– a benne lévô fölöttébb értékes táp- és biológiailag aktív, olykor
nélkülözhetetlen anyagoknak köszönhetôen –, hogy számos
panaszra és nem kevés betegségben gyógyírként szolgál.
S ma már nemcsak évszázados, olykor évezredes tapasztalatok
alapján használhatjuk a legtermészetesebb gyógyhatású
szerként, hanem többnyire pontosan ismerjük hatóanyagainak
parányi mennyiségeit is.
Teljesen természetes, hogy erôlevest tojással vagy madártejet
viszünk leggyakrabban a kórházban fekvônek, de megmosolyogjuk,
hogy férfi impotenciára vagy a nôi meddôségre
ajánlgatják a tojásfogyasztást – holott ha ismernénk hatóanyagait,
akkor ezt aligha tennénk. Ezek legfontosabbika:
a tojás (sárgája) az emésztôrendszeri működés kimagaslóan
legjobb ingere. Ez egyben magyarázza azt is, hogy magas koleszterintartalma ellenére többnyire inkább csökkenti
a vér koleszterinszintjét, mintsem emeli.
Szükséges tehát, hogy szó essék a koleszterinrôl is. Fôként
azért, mert mostanság – már egyetlenként a világ országai között
– csak minálunk riogatják a tojás koleszterinjével a korábban
fölajzott és félelembe kergetett lakosságot. S teszik
mindezt úgy, hogy az elmúlt négy évtizedben nem végeztek
itthon érdemi vizsgálatot a tojásfogyasztás és a vér koleszterinszintjének
összefüggéseirôl.
Mária Terézia korának messze földön híres orvosa, Mátyus
István hosszasan sorolja Diétáskönyvében, hogy mely betegségekben
használták eredményesen a megelôzô századokban
– és ajánlja használni a továbbiakban is – a tojásételt.
E fölsorolásból nemhogy szinte mindegyik megállja a helyét
mai ismereteink birtokában is, hanem az elmúlt évtizedek kutatásai
még bôvítették is e sort (példaként említésre érdemes
az Alzheimer-kórban eredményesen alkalmazott tojássárgája-
kivonat).
Az egészség alapja és legfôbb ôre a valóban helyes táplálkozás,
hiszen nemcsak a betegségek megelôzésében, hanem
a meglévô betegségek gyógyításában is kiemelkedô szerepű.
Mindezeket sorjázni meghaladja e könyv kereteit, így csak arról
a jónéhány panaszról és betegségrôl ejtek szót, melyeket
elsôsorban az emésztôrendszeri működészavar kiigazításával
(=normalizálásával!), többnyire pusztán étrendi változtatásokkal
lehetett gyógyítani vagy lényegesen enyhíteni.
A széles közvélemény érdeklôdését esetleg meghaladó
vagy orvoskollégáim figyelmébe ajánlandónak vélt momentumokat
*-gal elválasztva fűzöm az aktuális részek után.
S végezetül ezúttal mondok köszönetet a mintegy kéttucat
munkatársamnak, hogy e kutatócsoportnak tagjaként velük
dolgozhattam, velük együtt csodálkozhattam rá az emberi
szervezet működésének eddig nem ismert titkaira és azért a
közel két évtizedes önzetlen segítségükért, melyet a hol abszurd,
hol méltatlan körülmények és támadások sem tántorítottak
el a munka folytatásától.
Ennek a munkának eredményét, a több mint kétezer beteg vizsgálatából leszűrhetô tapasztalatokat, ajánlja nemcsak a
laikus olvasó, hanem a szakemberek figyelmébe is – utóbbiakéba
azzal a reménnyel, hogy a jövôben az emésztôrendszer
működésének egésze már nem marad látkörön kívül –
a szerzô
Budapest, 2001. augusztus
Köszönetnyilvánítás
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a Baromfi
Termék Tanács zászlaja alá sorakozott tojástermelôknek,
és a fölsoroltaknak külön is, hogy támogatásukkal a széles
nyilvánosság elé kerülhet e könyv: Agricola Rt. (Vértesszôlôs),
Aranybulla Rt. (Székesfehérvár), Aranykorona Rt. (Székesfehérvár),
Bábolna Agrária Kft. (Gyôrújbarát), Bábolna Rt.
(Bábolna), Bábolna Takarmányipari Kft. (Nagyigmánd), Bárcross
Bt. (Mohács), Baromfi-, Hús- és Tojásforgalmazó Kft.
(Budapest), Bólyi Mg. Rt. Baromfiüzeme (Bár), Csabatáj Mg.
Szövetkezet (Békéscsaba), Gyermelyi Tojás Rt. (Gyermely),
Hartmann-Bábolna Packing Kft. (Ács), Rábamenti Gazdaszövetkezet
(Ikervár), Rákóczi Mezôgazdasági Kft. (Földes), Szerencsi
Mezôgazdasági Rt. (Szerencs), Szijártó Kereskedelmi
Bt. (Kerekegyháza), Új Élet Mg. Szövetkezet (Nagyigmánd) és
a tojásosztályozásban Magyarországon is piacvezetô MOBA
B. V. (Barneveld, Hollandia).
Külön köszönet illeti a SÁTO Kft. vezetôjét, dr. Szabó Gábort,
aki a kezdetektôl fogva folyamatosan segítette azt a törekvést,
hogy minél többet tudjunk meg a tojásétel és az
emésztôrendszeri működés világszerte oly mostohán kezelt
részleteirôl.
Köszönettel tartozom még a Dél-Pest Biztosítási Értékesítési
Ügynökségnek, az ÁB-AEGON megbízott partnerének a
támogatásért. |
