|
Sokaknak volt az orvosa. Ezt úgy kell érteni, hogy sok embert meggyógyított.
Légrády nem csupán ellátta a beteget, hanem a szakmai protokoll szabályain
túl más egyebet is csinált. Addig-addig próbálkozott, figyelt, vizsgált
és elmélkedett a problémán, ahogyan Ő mondta; „lökdöste a beteg szervezetet”,
amíg a normális működés helyre nem állt. És helyreállt, sokaknak helyreállt!
Én magam láttam többeket, hogy reménytelenül kezelt meddő nő szült, inzulinos
II cukorbeteg elhagyta az inzulint és látása jelentősen javult, szívbeteg
táncra perdült és sportolni kezdett, és másokat, akiknek kisebb, nagyobb
krónikus panasza megszűnt, miután Légrády megvizsgálta és kezelésbe vette
őket.
Mindenféle praktikákat tudott, talán falusi orvos édesapjától tanulta
ezeket, talán könyvekből szerezte tudományát, hiszen művelt volt, naprakész
a világ belgyógyászatának tudományos irodalmából. Ismert minden gyógyszert
oda-vissza. Elmagyarázta az ételek kémiáját, a fűszereket gyógyszerként
kezelte.
Egyszerű dolgokkal is meglepő hatást tudott elérni. Volt eset, hogy a
keserűsó, vagy a szódabikarbóna szinte életmentőként hatott. A hivatalosság
deviánsnak tartotta. Panaszkodott, hogy mivel ritkán ír fel gyógyszert,
sokan nem hisznek neki, azaz gyógyszer nélkül nem hisznek a gyógyulásban.
Történt évekkel ezelőtt, hogy Hódmezővásárhelyen bevacsoráztam. Házi fehérkenyér,
kacsazsír, hideg sült és lilahagyma fekete retekkel turbósítva volt a diétám.
Éjjel tizenegykor görcsöktől jajgatva, négykézláb haldokoltam…szerintem.
Feleségem próbált segíteni;
- Hívd fel Légrády-t! Hívd fel Légrády-t!
- Miért?- hörögtem- Úgy is azt mondja csak; „Igyál egy pohár citromos vizet,
két darabot belefacsarva”
- Akkor itt van, idd meg!
És belém öntötte a két perc múlva hozott citromos vizet.
Fél óra múlva, mintha misem történt volna, néztem az éjszakai TV műsort.
Sokan kérdezték már tőlem, hogy mi a Légrády-féle belgyógyászat lényege.
Mint laikus csak laikusoknak tudom esszenciálisan megfogalmazni…mit tartok
én a Légrády-féle orvoslás lényegének.
A betegségek fő okát anyagcsere funkciózavar következményének tartotta.
Az anyagcsere állapotát az epe és májfunkciók vizsgálatával mérte fel.
Az epeműködést vizsgálta étkezés közben. Erre koncentrált, ezeket tartotta
az anyagcsere betegségek legfőbb okozójának, következményének és tünetének
is.
A Tojás, táplálkozás, egészség című könyvét már halálos betegen írta.
Akár orvos, akár laikus az olvasó, meg fogja találni benne azt a gondolatot,
amely ebben a témában a kérdések kérdésére a válasz lesz számára, ha voltak
tétova kérdései, úgy lesz a könyv valamelyik oldala maga a reveláció.
Budapest, 2006. október 19.
SZAMOS MIKLÓS
|
